2018.02.19.

Könyvelői Praktikum
A legátfogóbb és leggyorsabb online elérhető tudástár ahhoz, hogy Ön is tökéletes könyvelő legyen! Folyamatosan frissített szakmai anyagok, iratminták, nyomtatványok.

Társaság ügyvezetője és KATA-s vállalkozásának kapcsolata
Egy lakás takarékpénztár értékesítésével foglalkozó Kft ügyvezetője és 25% tulajdonosa a Kft-be be van jelentve munkaviszonyban (bruttó 200.000 Ft fizetéssel), ügyvezetői FEOR-ral. Ebben a Kft-ben megközelítőleg 200 bróker dolgozik alvállalkozóként. Az ügyvezető az ügyvezetői feladatok ellátása mellett szintén aktív bróker (MNB-hez lejelentve). Az ügyvezető rendelkezik KATA-s egyéni vállalkozással is. Kérdésem az lenne, hogy megteheti-e, hogy a bróker jutalékait a KATA-s egyéni vállalkozásáról számlázza vagy ez egyértelműen bujtatott munkaviszonynak számít? A kapcsolt vállalkozásra vonatkozó szokásos piaci árat tudjuk igazolni.

Három oszlopos mérlegbeszámoló és a Tao bevallás kapcsolata
2017. évben az előző évek könyvelését több témában is önellenőrizni kellett, minden hiba a számviteli politikájukban meghatározottak szerint jelentős. A tárgyévi könyvelésbe évenként elkülönítetten (megkülönböztető számjelöléssel) kerültek a hibák és hibahatások 2017 évben rögzatésre. Évenként a javított tételek figyelembe vételével elkészítettük újra a mérlegbeszámolókat, megállapítottuk az eredménykimutatás alapján az új tao adóalapokat és az új adókat, adó különbözeteket. 2017 évben rögzítettük az eredménytartalékkal szemben a kiszámított eltérések adóhatását. Ezen adatok alapján adjuk be évenként a NAV felé a társasági adók önrevízióit. Jól értelmezzük-e, hogy a tárgyévről készítendő mérlegbeszámoló és a 2017 évi társasági adóbevallás beszámoló adatai eltérnek egymástól? 2017 évről a mérlegbeszámolót úgy kell elkészítenünk, hogy a főkönyvi kivonat adatait meg kell bontani úgy, hogy a mérleg és eredménykimutatás középső oszlopába az önellenőrzött évek adatait összesítve kell beírnunk, a tárgyévi adatokba csak a ténylegesen tárgy évet tartalmazó adatokat szerepeltethetjük. A Mérleg adatokban az előző időszak,- a középső oszlop,- és a tárgyidőszak adatai összeadva egyeznek a főkönyvi kivonat 1-4.számlaosztály adataival. Az Eredménykimutatás esetében a középső oszlop és a tárgy évi adatok összesenje egyezik a főkönyvi kivonat 5-9. számlaosztály adatával. A 2017. évről készített társasági adóbevallásban viszont nem az előbb leírtak alapján megállapított tényleges tárgyévi adatok alapján kell a mérleg és eredménykimutatás adatait szerepeltetni, hanem az előző évek javítását is tartalmazó főkönyvi kivonat adataiból kell az összesített mérleg adatokat és eredménykimutatás adatokat figyelembe venni. Ez az adat tartalmazza a korábbi időszakok javító tételeit is. A 2017 évi tényleges adóalap megállapításakor, hogy a javított tételek ne kerüljenek kétszer figyelembevételre, a tao törvény adóalap korrekciós tételei között kell szerepeltetni adóalap növelő/ csökkentő tételként a 2017 évi beszámoló eredménykimutatás középső oszlopában kimutatott előző évek összesített eredményt módosító adatait. Egyszerűsített számokkal: a 2017 év főkönyvi kivonatában az adózás előtti eredmény 200, a mérlegbeszámoló eredménykimutatásában a tárgyévi adózás előtti eredmény 500, középső oszlop - 300. Értelmezésünk szerint a tao bevallásban csak akkor tudjuk az adóalapot módosító tételek közé beírni a -300 összeget, ha a tao bevallásban a főkönyvből készített összesített adatokat szerepeltetjük, az adózás előtti eredménynek a 200- at írjuk be. Tehát nem fog megegyezni a mérlegbeszámoló és a tao bevallás soronkénti tárgyévi adata. Szerintünk csak így tudjuk a tárgyévi tényleges adózás előtti eredményt megkapni egyezően az eredménykimutatásban kimutatott adózás előtti eredménnyel. Természetesen a tényleges adóalap megállapításához a további adóalap módosító tételekkel is számolni kell a TAO bevallásban. Jól gondoljuk, így kell a beszámolót és bevallást elkészíteni?

Számlázás importhoz kapcsolódó szolgáltatási lánc esetén
Közvetített szolgáltatás importhoz kapcsolódva a láncban mindenhol mentes? Van A importőr cég, megbízza a szállítással,vámolással, stb. B szállítmányozó céget. B cég megbízza alvállalkozóként C vámügynökséget. Az importalapba bekalkulálják az összes költséget is, amit B számláz majd A-nak, áfa mentesen Áfa tv. 93.§ (2) alapján. A lánc többi részére is érvényes a mentes számlázás? C hogy számláz B-nek? Nincs átalánydíj, eseti megbízással dolgoznak, pl. C 90 Ft-ért végzi, és erre B ráteszi a maga 10 Ft profitját és ezt a 100 Ft-ot számlázza A-nak vámkezelési díjként. Ez a 100 Ft épül be az import adóalapba. 90 Ft-ot C áfásan vagy mentesen számlázza B-nek?

2018.02.19.

NAV-hírek
Ez a hírcsatorna összesítve tartalmazza valamennyi magyar nyelvű RSS-csatorna - kivéve a régiós csatornák - információját.

NAV_J48
NAV_J48 Hivatalos zár felhasználó adatszolgáltatása a hivatalos zár készletéről

NAV_J36
NAV_J36 Adatszolgáltatás hivatalos zár készletéről és kiadott mennyiségéről

17A60
Összesítő nyilatkozat az Európai Közösség területén belül történő közösségi termékértékesítésekről és szolgáltatásnyújtásokról, valamint az Európai Közösség területéről történő termékbeszerzésekről és szolgáltatás igénybevételekről